A Boudlaire- kúria

[Kassandra Boudlaire]

A kúria már több száz éve a családé. A ház egy kisebb kastélyméretû, és az értéke is legalább annyit ér. A Boudlaire-k mindig is szerencsés befektetõk voltak, ezért is engedhetik meg a mai napig maguknak ezt az életmódot.
Jelenleg a Boudlaire házaspár, és három lányuk él itt, akik elõdeikkel ellentétben nem éppen a pénzforgatással foglalkoznak.
Christian Boudlaire a Boszorkányképzõben tanár, felesége Evangeline fõállású varrónõ- boszorkány. Legidõsebb lányuk Kassandra egyetemre jár, középsõ lányuk Amy a Boszorkányképzõ végzõs diákja, még legkisebb lányuk Veronica most kezdi ott tanulmányait.

[Kassandra Boudlaire]

*Wyattet sikeresen a franciaágyára teleportálja. Próbál csendben maradni, hogy senki ne vegye észre az ittlétüket. Mivel hétvége van biztos benne, hogy az egész családja a házban tartózkodik. De mivel a kúria elég nagy, és viszonylag hangszigetelt, reménykedik benne, hogy nyugodtan meggyógyíthatja a fiút. A szoba elég tágas, és tökéletesen illik a lány személyiségéhez. Mindenhol vidám színek és plüssállatok veszik körbe a fabútorokat. A padló egy nagy és bolyhos lila szõnyeg, amin a legjobb mezítláb járkálni. Az ággyal szemben van a tévé, és az erkély is. Jobb oldalt helyezkedik el a lány íróasztala, és egy nagy hirdetõtábla tele fényképekkel. A bal oldalt a könyvespolca és a ruhásszekrénye, illetve egy tükör foglalja el. De most nincsen sok idõ ezzel foglalkozni, Wyatt egyre rosszabbul néz ki, és Sandy nem tudja, hogy mihez kezdjen; orvost hívni túl késõ, az elsõsegély órákon pedig nem tanultak ilyesmikrõl. Az egyetlen lehetõség a fényõri képességei használata, de akkor lebukna.*
~Mit tegyek? Ha meggyógyítom nekem annyi. Vége a titkolózásnak! Nincs többé kifogás, csak a rettenetes igazság. Majd meghálálja azzal, hogy bead valami elmegyógyintézetbe. de mit is beszélek! Wyatt fontosabb nekem ennél, minthogy a titkom megmaradjon!~*kap észbe, és egy mély levegõ magához vétele után a kezeit a fiút mellkasa felé helyezi, és arra összpontosít, hogy Wyatt meggyógyuljon. Nem sokkal késõbb kezeibõl aranyló fény tör elõ, és Wyatt kezdi visszanyerni az életerejét.*

[Wyatt Matthew Halliwell]

*Wyatt már elbúcsuzik az élettl, és már várja, hogy megjelenjen elötte a Halál Angyala, amikor kezd jobban lenni. Nem tudja, hogy hogyan, de egyre jobban érzi magát. Szeme elött kezd kitisztólni a plafon, és többé már nem csak valami bórdós-lilás massza. Nem érti, hogy mitõl, mint ahogy azt sem, hogy hoygyan került ide az utcáról. Melegséget érez szétáradni a testében. Olyat, amilyet azóta nem érzett, hogy mindig Chrisszel kellett meggyógyíttatni magát. Behunjya a szemét, és várja a végét. Mikor a lány végez, akkor kinyítja a szemét. Chriszt vagy Ricsit várja, de ehelyett Sandyt pillantja meg. Arcára kiül a zavarodottság, ahogy körbenéz a szobában.* Mi történt? *kérdezi a lányt*

[Kassandra Boudlaire]

*Megnyugszik, amikor Wyatt összezavarodottan körbenéz, és felteszi a reménnyel teli kérdést. Hiszen akkor tovább hazudhat, a baj csak az, hogy a gyógyításkor rengeteg energia kicsapolódott belõle, ezért most leginkább õ tûnik hullának.*
~Mekkora egy gyökér vagyok! Itt az alkalom, mondd meg neki. Nem lesz baj, maximum ismét elájul. Addig legalább elmenekülhetsz.~*cseveg magával, de gondolataival ellentétes dolgokat mondd mégis.*
-Ööö...amikor összeestél már nem volt idõm mentõt hívni, és közelebb voltunk hozzánk, mint a kórházhoz. Szerencsére tudtam taxit fogni, és nem tudom, hogy mitõl...*köszörüli meg a torkát, majd folytatja, többször is levegõ után kapkodva*...de elkezdtél jobban lenni.*mint a vízfolyás. Megy ez neki, volt alkalma rá, hogy gyakorolja.*
-Ne mozogj, örülnék, ha az állapotod nem romlana. Hozzak valamit inni, vagy enni?*néha olyan tud lenni, mint Piper, Wyatt anyukája. De az aggódás az aggódás, és csak akkor múlik el, hogyha a saját szemeivel látja, hogy minden rendben.*
~Ne ájulj el, ne ájulj el...~* próbál folyamatosan és mélyeket lélegezni, és nem kidobni a taccsot. A szõnyegtisztító manapság rengeteg pénzkidobás...*

[Wyatt Matthew Halliwell]

Igazán? *leveszi a felsõjét, aminek belseje csupa vér, de szerencsére nem eresztette át. Leveszi lyukas póloját is. A seb teljesen összeforrt.*Az árnyõr nyilának sebe nem szokott csak úgy összeforrni. *feleli komoran. A lány csak Wyattre koncentrált, így pólója nem javult meg, de Wyatt most nem foglalkozik vele. sem azzal, hogy félmeztelenül fekszik Kassandra ágyán* Nem szeretem, ha hazudnak nekem. Úgyhogy most kérlek mondd el az igazat. *kéri a lányt, de nem a tõle megszokott, kedves hangon.*

[Kassandra Boudlaire]

*Igaz ami igaz, eddig észre sem vette, hogy Wyatt pólója csupa vér. Nem is nagyon foglalkozott vele, hiszen volt ennél nagyobb gondja is. Amikor a fiú félmeztelenre vetkõzik elfordul, mintha valami tiltott dolog lenne az egész helyzet.*
~Nem szeretem ha hazudnak nekem. Úgyhogy most kérlek mondd el az igazat.~*csak ezek a szavak csengenek a fejében, és teljesen elkomorodik. Hirtelen feláll, és az ágy melletti ablakhoz sétál. Összekulcsolja kezeit, és a fiúnak háttal állva sóhajt egyet.*
-Nézzd...tudtam, hogy valamikor túl kell esnünk ezen.*kezd bele kissé remegõ hangon, hiszen nem minden nap közli a legjobb barátjával, hogy helló félig boszi, félig meg fényõr vagyok.*
Már kiskoromban is tisztában voltam vele, hogy más vagyok mint a többi gyerek...ahogy az egész családom is. Emlékszel, amikor nem jöhettél át hozzánk? Meg amikor több hónapon keresztül nem hallottál rólam, vagy nem találkoztunk? Az azért volt, mert...a Boszorkánysuliban voltam, vagy démonölésen.*még szerencse, hogy a szobában nincsen semmilyen éles tárgy sem, mert akkor már biztos, hogy nem élne.*Wyatt...én...boszorkány vagyok. És ráadásként fényõr is. De mielõtt elszaladnál...tudd, hogy megértem, ha ezek után nem akarsz velem találkozni, de kérlek érsd meg, hogy nem mondhattam el.*de ekkor eszébe jut valami, Mintha Wyatt azt monda volna, hogy árnyõr.*
-Álljunk csak meg! Honnan tudod, hogy vannak árnyõrök?*háborodik fel, és mostmár a fiú felé fordulva ordítozik. Aztán mégiscsak lehalkítja magát, hiszen nem szeretné ha a szülei, vagy a húga betorpannának a ricsajra. Bár már úgyis mindegy.*

[Wyatt Matthew Halliwell]

*Fircsa érzés. Olya régóta várta ezt a pillanatot, amikor elmondja a lánynak* Nem kivánok elmenni.*A lány kérdésére Wyatt ráérõsen nyújtózkodik egyet, mire kék fény boritja be a testét. Otthonról teleportált magára egy pólót* Innen. Csak az a különbség kettönk között, hogy én mindig kitértem a válasz elõl. Igazat mondtam úgy fogalmazva, hogy ne hazdujak neked, hanem te hazudj saját magadnak. Persze nekem megvolt rá az okom, hogy ne bizzak az emberekben. Elkövettem azt a hibát, hogy egy ember után itéltem meg az összeset. Féltem, hogy te is úgy néznél rám, mint Richi. Sajnálom, ha megbántottalak, de mielött elitélsz, azelött látnod kell, hogy mi történt amúltban, hogy megérsd, hogy miért így tettem a jelenben. *Feláll az ágyról, és odalép a lány elé, és kinyújtja a kezét* Kérlek, gyere velem!

[Kassandra Boudlaire]

*Tátott szájjal figyeli, ahogy Wyatt magára teleportál egy pólót, és azon még jobban csodálkozik, ahogy a fiú csak úgy eléveti a szavakat.*
~Remek...hogy az a jó...~*idegesen belerúg az ágya szélébe, amivel csak azt éri el, hogy holnapra még több zúzódás lesz a testén. Azonban nem lehet õ a megbántott, mivel õ is ugyanúgy becsapta a fiút, ahogy õ Sandyt.*
-A múltban?*kérdezi hitetlenkedve, és egyszerre félénken is. Nem szokott csak úgy a múltba kiruccanni.*
-Biztos, hogy jó ötlet ez?*kérdezi felhúzott szemöldökkel, de aztán mégiscsak megfogja a fiú kezét, és várja, hogy hova is fognak kilyukadni.*

[Wyatt Matthew Halliwell]

Ne félj. Ez csak egy emlék lesz. Nem fogsz tudni váloztatni rajta se te, sem én. Csupán látni fogod, hogy mi történt.*megfogja a lány kezét, és vesz egy mély levegõt* Akkor mehetünk? *majd meg sem várva a választ elkezd kántálni. Közben erõsen Richire koncentrál.*
Az õsi erõkkel megidézem a múltat,
megmutatni, mit tettem abban a pillanatban.
Visszanézni az elmúlt perceket,
Azért, hogy meglássuk, mi történt velem.

*Wyatt és Sandy körül elmosódik a világ, majd kitisztúl, de ekkor már máshol állnak. A halliwel ház nappaliában. A fiatal, másodikos Wyatt járkál az elõszobában idegesen. Hamarosan csengetnek, és egy másik fiú jelenik meg. Az idõsebb Wyatt kommentárt fûz hozzá* Ekkor ismertelek egy éve körübelûl. Richit bölcsödés korom óta ismerem, és úgy gondoltam, hogy jobb nem hazudni. Tévedtem. *Eözben a két fiatal beûl a nappaliban, és a fiatal Wyatt megszólal* Örülök, hogy eljöttél, mert mutatni akarok neked valamit. *Wyatt egy pillanatra megáll, és mély leveõt vesz. Az idsebb halkan rimánkodik, hogy "ne tedd, ne tedd", de õ is tudja, hogy feleslegesen. A fiatalabb hirtelen úgy dönt, hogy nem kertel tovább* Tudod, én boszorkány vagyok. Erõsebb leszek majd mindenkinél a világon, mint ahogy az meg van írva számtalan jóslatban. *A másik fiú elmosolyodik.* Ha-ha-ha. Nagyon vicces, mondhatom. Ennél jobbat nem tudsz kitalálni, *kérdezi nevetve. Nevetése hamarosan a torkára forr, ahogy Wyatt eltünik, és megjelenik mögötte egy "itt vagyok"-kal*

[Kassandra Boudlaire]

-Perszeee...*csendben végighallgatja Wyatt varázsigéjét, de mire véget érne az egész "mondóka" mindkettõjüket elmosódott színek veszik körül. Sandy egy kicsit bele is szédül a hirtelen tér és- idõváltoztatásra, de ahogy megpillantja a kis Wyatett szinte azonnal elmúlik a hirtelen jött rosszullét. Meglepetten figyeli az eseményeket, és nem gondolta volna, hogy Wyatt valaha is megtette volna ezt a nagy és nehéz lépést. Igaz, nem kellett volna. Szomorúan pillant a mellette álló Wyattre, aki láthatólag a mai napig nem heverte ki Richi elvesztését.*
-Biztos nagyon rossz lehet...ett neked. De mostmár túl kéne tenned magad rajta, nem gondolod?*suttogja a fiúnak, de közben még mindig a múltbéli srácokat figyeli, hiszen úgy tûnik még nincs vége az emléknek.*

[Wyatt Matthew Halliwell]

Várd ki a végét.*szól az idõsebb Wyatt. Richi szeme kikerekedik, majd hirtelen felpattan, és ijedten távolodik el Wyattõl. Kezébe veszi az elsõ dolgot, ami a kezébe kerül,ami a telefon, majd fenyegetõen felemeli.* Ne..gyere..a...közelembe. *mondja jól tagoltan, fenyegetõ hangemben. A kis Wyatt ennek ellenére közelebb lép* Ugyan már! ne hülyéskedj! Nem akarlak bántani. *Richi elhajítja a telefont, mire az megáll a levegõben, és visszaszáll a helyére. Wyatt tovább próbálja gyõzködni, ahogy közelebb lép* Nem akarlak bntani. Hisz a barátod vagyok. *Richi ekkor kiakad* Nem vagy te a barátom! Te csak egy szörny vagy. *mondja, és szembe köpi a fiút. Már nyoma sincs arcán a félelemnek, csupán a gyülöletet látja benne. megpróbál elrohanni. Wyatt megtörli a fejét, és összetörten nézi a tévolodó fiút. Fent meghallották a kiabálás tartalmát, és Piper szalad le a lépcsõn* mi történt? *kérdezi, azonban a varázlat nem várja meg a választ. A kép újra változik, és hirtelen egy sikátorban találják magukat. Az idõsebb Wyatt megszólal* Még nincs vége.

[Kassandra Boudlaire]

*Sandy még nem esett át ilyen megalázó és egyszerre szomorú helyzeten. Legszívesebben odarohant volna Richihez és jól behúzott volna neki, de szerencsére van annyi önuralma ami az õ életkörülményéhez szükséges.*
-Wyatt én úgy sajnálom. Nem hittem volna, hogy az a fiú ezt tette veled. Egy másik emberrel. Egy baráttal.*már majdnem ott jár, hogy végigsimít a fiú hátán, amikor ismét teret ugranak és a lány majdnem elesik. Pedig szívesebben hallgatta volna meg Wyatt és piper beszélgetését.*
-Mit keresünk itt? Azt hittem...*de a "még nincs végé"-re ismét elcsendesedik, mintha csak egy élõ moziban lennének.*

[Wyatt Matthew Halliwell]

*Sandy nyugodtan megpróbálhatott volna behúzni a kis Richinek, de úgysem sikerült volna.* Tovább fajultak a dolgok. Most pár ével késöbb járunk, amikor legközelebb találkoztam vele. Utána a szüleit unszolta, és máshová költöztek. Én meg nem zaklattam. *ekkor a sikátorban egy lány tünik fel, ahogy egyenesen feléjük fel. Mögötte egy fiú fut.* A 16 éves Richi. *mondja komoran, és hátat fordít az eseményeknek, de hiába: úgyanúgy látja maga elött, ahogy a lány megbotlik, és a nyaklánca elszakadva pont Sandy lába elé lép. Nem tudja felvenni, de jól látja, hogy mi az: egy wicca jelkép. Megjelenik a fiatal Wyatt.* Hagyd békén õt Richi. *szól a fiatalabb Wyatt* Hisz õ nem tett semmit ellened. *A másik fiú dühtõl és gyülölettõl csöpögõ hanggal szólal meg.* Dehogynem. Õ is olyan szörny mint te! Ez nekem untig elég. Nem nyugszom addig, amíg ki nem írtom a fajtátok! *A fiatalabbat láthatóan szíven ütötte a dolog, de megpróbál ész érvekkel hatni a fiúra*
-Nem ártottam neked. Emlékszem, hogy valaha barátok voltunk.
-Te hazudtál nekem. Nem mondtad, hogy szörny vagy. Akkor aze lejeén tudtam volna, hogy barátkozás helyett a megöléseddel kell foglalkoznom. És ezt most meg is teszem. a lány lett volna azelsõ, de ha már itt vagy...
-Nem fogom hagyni, hogy bántsd õket.
-És mit teszel? Végzel velem?
*Ekkor az idõsebb fiú is megszólal* nem láttam, hogy mennyire átitatta a gyûlölet az évek során. És ennek ez lett a vége. *Richi egy ataméval támadásba lendül. Wyatt elteleportál elõle, és elteleportálja a lányt is, majd újra megjelenik a ikátor bejáratánál. Oldalra néz, majd szomorúan megszólal* Sajnálom. *Richi támadásba lendül. Wyatt elkapja a kést tartó kezét, majd hagyja, hogy a fiú kilökje az utcára. Röviden landolnak egy rendõrautó elött: Wyatt alúl, és kezében Richi keze, amiben egy kés, amit át akar szúrni Wyatt torkán. A két rendõr, akik éppen indulni készültek, kipattannak a kocsiból, és leszedik Wyattrõl a másik fiút, aki hevesen tiltakozik* Haggyanak! Haggyanak! Õ egy szörny! Végeznem kell vele. Végezni fogok az összessel. *A két rendõr betuszkolja a rendõrkocsi hátuljába, miután elvették tõle a kést. Ketten alig bírnak vele. Mire visszanéznek, Wyatt már felpattan, és elhúz a sikátor irányába, amikor már senki nem látja, akkor elteleportál, és az emlék véget ér. A két fiatal újra Sandy szobájábl áll. wyatt leroskad az ágyra* Azóta is egy elmegyógyintézet bentlakója hála nekem. mert elültettem benne a félelmet, amibõl düj, majd gyûlölet lett. Tiszta, vak gyûlölet. *Ekkor nyilik az ajtó, és egy kislány csoszog be rajta: Sandy nagyobbik huga.*

[Kassandra Boudlaire]

*Hirtelen nem is tudja, hogy mit szóljon, elvégre elég megrázó eseményeknek lett szem- és fültanúja. Mellesleg sohasem gondolta volna, hogy a srácból boszorkányvadász lesz csak azért, mert Wyatt elmondta neki a titkát. Azt meg végképp kizárta a sorból, hogy elmegyógyintézetbe keróljön valaki egy olyan dologért ami egyébként igaz. de az emberek sokszor azt sem veszik észre, ami a szemük elõtt van.*
-Wyatt...én nem is tudom mit mondjak. Teljesen megértem, hogy miért nem akartad elmondani nekem. És ami Richivel történt azt csak magának köszönheti. Te csak õszinte voltál vele, és az õ hibája, hogy nem tudta elfogadni. Talán megijedt...de hidd el, hogy nem õ az egyetlen ilyen ember.*tudja, hogy ez egyáltalán nem megnyugtató, de õ is elég zaklatott, és nem is volt soha egy "beszélgessünk és minden rendben lesz" típus.*
Mikor Amy bejön a szobájába zavartan elmosolyodik és köszön testvérének.*
-Szia...öhm...mit keresel itt?*kérdezi a lányt, majd gyorsan Wyatt elé áll, de ugyebár nem egy magasak, így a fiú fele kilátszik Sandy mögül.*
~Menj már el, menj már el...~

Amy Boudlaire

*Látszik rajta, hogy nemrég kelt fel. Az õ szobája ugyanazon a folyosón van, mint a nõvéréé, így a kiszûrõdõ zajok miatt kénytelen volt benézni a lányhoz. Meglepetten veszi észre, hogy a lánynál egy fiú van. Elõször végigméri õket, majd elvigyorodik, és leszalad a nappaliba, miközben végig ezt kiáltozza:*
-Sandynél van egy pasi! Sandynél van egy pasi!

-Na már csak ez hiányzott…*csóválja meg a fejét Sandy, majd lehuppan az ágya szélére és vár.*

[Wyatt Matthew Halliwell]

*Nem válaszol Sandynek. Nem is vár semmit a lánytól, amit mondania kellene. Amikor azonban azt mondja, hogy "nem õ az egyetlen ilyen ember", akkor komoran bólint* Épp ezért nem akartam senki másnak elmondani. *Mikor Amy elfut, Wyatt is lehuppan Sandy mellé az ágyra* Nem kéne egy 18 évesnek picit komolyabbnak lennie? Én akkor már démonvadászatokra jártam, és legföbb elfoglaltságom a boszorkányság megtanulása volt. Mennyi idõ, amíg idecsõdül az egész rokonság?