|
Post by Mesélõ on Apr 8, 2007 11:06:32 GMT 1
*A gömb megjelenik Rovena elött, mögötte meg a warlock. nem gyûjtötte be az utolsó leket: a boszorkányt akarja.* Tudtam, hogy így lesz *jegyzi meg halkan miközben pont Rowena felé küld egy tûzgömböt, amit a lány még képes hárítani* Csak azt nem értem, hogy mi tartott ilyen sokáig. *Elpislant Rowena mögül, és a gömb mellett jelenik meg* Nem volt elég erõm, hogy meghatározzam a helyzeted, de ennyi lelket bármikor érzékelni tudok, fõeg egy ilyen erõs mágiával rendelkezõ tárggyal együtt. Úgyhogy köszönöm, hogy alkalmat adsz nekem arra, hogy megölhesselek.
|
|
|
Post by Rowena Damaris on Apr 8, 2007 11:14:38 GMT 1
*Rowena meglepődik a gyors reakción. Nem számított rá. Megpróbálja eltéríteni a tűzgömböt, miközben próbálja szemmel tartani a warlockot. Megpróbálja közben a kristályok közelébe terelni a warlockot, így ha sikerül kivédeie a tűzgömböt fel is pattan és kicsit közelebb megy a kristályokhoz, ha nem, akkor ...azt még meglátjuk.*
|
|
|
Post by Mesélõ on Apr 8, 2007 11:23:32 GMT 1
*A tûzgömb épp, hogy eltérül: Rowena feje mellett úgy hogy a warlock ijedten ugrik odébb, hogy nehogy eltalálja magát* Nem vagy valami beszédes kevedben *mondja, majd mikor megérzi a lány erejének forrását, és annak használatának nyomát, hirtelen kezdi érteni: a lány az egyik elemi erõt használt, ezért van szellõ a zárt szobában, amikor varázsol. Ez a nimfák tulajdonsága, vagy a félig nimfáknak... Akkor pedig a lány sokkal értékesebb élve, mint holtan. Rowenának sikerül majdnem sikerül elérnie a kristályokat, de azok egy tûzgömb hatására odébb repülnek. nincs elég ereje elpusztítani a mágikus kristályokat, hisz pont az erõt akarta megszerezni a 100 ártatlan lelke által, de most felcsillan a remény valami más iránt, ami még nagyobb erõt adhat neki. És a warlockok telhetetlenek..*
|
|
|
Post by Rowena Damaris on Apr 8, 2007 11:56:43 GMT 1
-Még jó, hogy nem vagyok. Azt várod, hogy leállok társalogni egy warlockkal? *kérdezi csípősen Rowena. Mikor látja, hogy a kristályok arréb repültek rájuk koncentrál és megpróbálja a warlock köré terelni azokat.* ~Miért nem támadott újra? ~ *gondolkozik magában, hisz simán meg tudta volna támadni, mialatt a kristályok felé menekült.*
|
|
|
Post by Mesélõ on Apr 8, 2007 12:05:05 GMT 1
*mosoly jelenik meg az arcán* Miért ne tennéd? A beszédbõl nem sok bajod származhat. *A kristályokat nem sikerül köré írányítania, mivel a kristályok túl közel vannak egymáshoz, ezért koncentrált széllökések, amikkel mozgat tárgyakat egymásra is hatnak. Még mindig nem tud annyira koncentrálni, hogy a szél ereje csupán egyetlen négyzetcentiméterre hasson úgy, hogy az elég legyen a tárgy megmozdításához. Így az öszes kristály egymás melett indul meg a warlock felé* Mit szólsz, ha életben hagylak, ha bemutatsz a barátnõidnek? Hisz a nimfák mind barátságban állnak, nem? *kérdezi, miután elpislant a szoba másik, kristálymentes pontjába* Nem tudod elég gyorsan mozgatni a kristályokat, mert gyenge vagy. Add fel, és talán életben hagylak. *arca itt gonosz mosolyra húzódik* De ha nem, akkor meghalsz.
|
|
|
Post by Rowena Damaris on Apr 8, 2007 12:10:19 GMT 1
*Rowena szemeiben rémület tükrözik.* ~ A nimfák! Tehát ezt akarja!~ *Idegesen keres kiutat a bajból. Wyattról még mindig nem hallott semmit a nimfákat meg nem árulja el. Marad a B terv. Nyugodt tekintettel néz a warlockra, majd kezével nem túl feltünően az asztalán lévő kést próbálja meg magához hívni. Ha szerencséje van és elég gyors, akkor ezzel is meg tudja támadni mielőtt valami baj történne. Közben tettetett nyugodsággal kérdez.* -Miről beszélsz? *kérdezi látszólag nyugodtan.*
|
|
|
Post by Mesélõ on Apr 8, 2007 12:18:57 GMT 1
*Nem veszi észre Rowena mesterkedését. Megörül, hogy a lány szemében végre rémület csillan. Ez azt jelenti, hogy van még esély. Különösen, amikor a lány végre válaszol. Fl szemét a kristályokon tartja még mindig. Elég csúnya látvány, ahogy egyik szeme a lányra, a másik pedig a fehér kövekre szegezõdik.* Nem akarom én bántani a barátaidat. Csupán az kell, amit õriznek. Sajnos nincs elég erõm megtalálni õket, de ettõl még meg akarom találni õket, és az erõt, amit az õ feladatuk õrizni. *hangjából kiérzdik a gonoszság, és látszik, hogy valósággal megrészegült attól, ahogy látta magát inni a forrásból, mely legyõzhetetlenné teszi. És még mindig ott van neki a gömb, amibe már csak egy lélek kell*
|
|
|
Post by Rowena Damaris on Apr 8, 2007 12:22:27 GMT 1
*Rowena nem foglalkozik a warlock szemeivel. Leköti, hogy végre a kezében tudhatja a kést. Most már csak célozni kell és el van pusztítva a gömb és ki vannak szabadítva a lelkek. Megszorítja a kést és felemeli, majd a gömb felé hajítja, kicsit az erejével besegítve, hogy biztosan eltalálja a gömböt. Nem adja ám fel ilyen könnyen.*
|
|
|
Post by Mesélõ on Apr 8, 2007 12:30:15 GMT 1
*A kés láttán hirtelen mindkét szeme a késre szegezõdik, de amikor látja, hogy a gömböt támadja, hagyja, hogy eltalálja. A gömb faláról egyszerûen lepattan a kés* Bolond! A gömb mûgikus, csak mágival lehet elpusztítani. *Felveszi a kést* Viszont most kifogytál a lapokból. Alkut ajánlok: szabadon engedem a lelkeket, és te elviszel a forráshoz. Akkor életbe hagylak téged és a nimfákat is. Ha nem, akkor te leszel a 100., és 100 lélek szenvedéseibõl fogok kinyerni akkora erõt, hogy megkeressem a nimfákat, és akkor sokan fognak meghalni, ezt megigérem. és hogy biztosak legyünk a dolgunkba, legyen ez mágikus szerzõdés alapja. Persze rajtad, a lelkeken *felmutatja a gömböt* és a nimfákon kivûl mást nem védelmezne a szerzõdés. Hát válassz.
|
|
|
Post by Rowena Damaris on Apr 8, 2007 12:35:05 GMT 1
-Én vagyok bolond? Gondolod, hogy egy félnimfának megmutatják a forrást? *kérdezi ingerülten. Persze, hogy megmutatták neki, de ezt a warlocknak nem kell tudnia. Teljesen őszintének néz ki, hisz a szükség beszél belőle. Nem akarja, hogy bárkinek baja essen, de senki nem ihat a forrásból. Újjabb igézeten töri a fejét. *
|
|
|
Post by Mesélõ on Apr 8, 2007 12:39:14 GMT 1
Persze, hogy megmutatták. *dörren rá, majd nyugodt hangon folytatja* De ha nem, akkor is el tudsz vezetni engem valaki olyanhoz, aki már látta. Mert ahogy elnézem, neked nincs elég erõd ahoz, hogy megmutasd nekem. Ahoz is éppen elég, hogy mágikus lénynek számíts. Az apád biztos valami utolsó gyenge halandó volt, aki azt sem élte meg, hogy megszüless. *Természetesen tudja, hogy az apjának boszorkánynak kellett lennie, de nem akarja, hogy a lány tisztán tudjon gondolkodni*
|
|
|
Post by Rowena Damaris on Apr 8, 2007 12:48:24 GMT 1
*A warlock egész jó volt. Rowena kezd összezavarodni, de ez is csak az idegesség. Még emlékszik, hogy mi történt, mikor hazaért fogságából, hogy akkor halt meg apja. Most már megint kezd tisztán gondolkozni. Nem fogja feladni és nem szól a nimfáknak. Nem tudnának azok védekezni, ha a warlock iszik a forrásból. * -Na igen! Te biztos jobban tudod. *mondja dühösen.* -Nem fogok senkinek sem szólni és nem vezetlek el a forráshoz. Nem lesz velem könnyű dolgod. *sziszegi idegesen. Már megfogalmazódott benne az az igézet, amivel lehet, hogy fel tudná szabadítani a lelkeket, de még nem mondja el.*
|
|
|
Post by Mesélõ on Apr 8, 2007 12:52:34 GMT 1
Csak nem eltaláltam? *krdezi a lány arcát látva a gonosz mosoly még szélesebb lesz* Az apád nem életett túl sokáig *A lány válaszára elkomorodik* És lám: ez családi hagyománnyá válik. Legyél te a 100., és a nimfák csak utánad fognak jönni majd, pedig annyi életet megkimélhettél volna, de ha nem, akkor megérdemled. És ne félj, a nimfák lemészárlásából az anyád sem fog kimaradni *Fogalma sincs, hogy ki a lány anyja, de ez nem zavarja. Egy tûzgömböt küld a lány felé, de úgy, hogy az elõl könnyen ki lehessen térni, és ha a lány feladja, akkor is csak a lábát találja el, óriási fájdalmat okozva* De nem öllek meg azonnal. Az utolsót kiélvezem.
|
|
|
Post by Rowena Damaris on Apr 8, 2007 12:59:58 GMT 1
-Nemhiszem, hogy elég erős vagy ahhoz, hogy megtaláld a nimfákat, főleg, hogy ha eddig nem sikerült, akkor ezután sem fog. *vágja a warlock képébe.* -És... *kezdene bele, de jön a tűzgömb. Gyorsan félreugrik, nehogy nagyobb baj legyen, közben meg az előbb megfogalmazott igézeten töri a fejét. A warlock annyit beszélt a családjáról, hogy teljesen elfelejtett mindent. *
|
|
|
Post by Mesélõ on Apr 8, 2007 13:08:03 GMT 1
Mivel eddig nem is volt. *Vallja be. Most az igazság az, ami a legcélravezetõbb, ami képes lehet megyõzni a lányt arról, hogy van oka féltenie a családját* De miután begyûjtöttem a századik lelket, azután lesz. De ezt már egyszer elmondtam, és ha nem figylesz rám, akkor ninc oka annak, hogy tovább életben hagyjalak, hisz nem foglak tudni meggyõzni. Ugynaz lesz a sorsod, mint apádnak volt, és ami az anyádé lesz. Õt kersem me elösszr, és hagyom utoljára. Végigfogja nézni a pusztulást, és tudatom vele, hogy a saját lánya lelkébõl nyerem az erõmet. Élvezettel fogom végignézni, ahogy a fájdalom öli meg helyettem *Azzal egy újabb tûzgömböt küld a lány felé*
|
|